Sikerült, jó volt.
Sok-sok vonatút. Sok-sok érdekes és jó ember! Fényképezések az unalom ellen. Rájönni, hogy van akikre számíthatok, és van akikre számítani akarok.. Mégis úgy éreztem, most csak az egyik része jelent meg a rendezvényen. Mások idegesítése a világító öngyújtóval. Zsolti fényképezése. Na dehát ha ő volt velem, az egyedüli aktív tag! :) Művészfotók készítése. Megérkezés. Koliban hatalmas RUMLI! Városnézés kilónegyvennel. Elsuhanó tárgyak lefényképezése, és mások idegesítése, ahogy az elsuhanó tárgyakat hangos rácsodálkozással fényképezem. Bedurcálás, amiért a semmiért rohanunk, és kerülünk. Bokám kiment. Balázs. Ez egy külön mondatértékű hír. Csak így. Balázs. Kicsi miskolci levegő rálehelése. Lefényképeztem. Ő Nemecsek Ron. Izlés szerint választható melyik irodalmi mű a szinvonalasabb és melyiket választja a tisztelt olvasó. A kétésfél kiló mélyfagyasztott burgonya taglalása.. mármint miért kellett azt kurvamessze megvenni, és az országon keresztülcipelni, mikor eskü, hogy miskolcon is lehet kapni. Alma. Sok. Táskában. Visszaérés. Átöltözés. Szakest. Sok-idegen ember. Sok idegen-ismerős ember. :) Kellemes. Szöszire sok pozitív kritika úgy belülről. Tisztára mint a teszveszen. nagyon megbízható vevő, ajánlom másnak is, és csak +++++++++++++++. Erről van szó, egyébként. Sörivás(1 egész dl) sörkiborítás a világító és idegesítő gyújtómért való küzdelem közben(1 egész dl). Na jó, nem lett lemérve, nem esküszöm. Zsíroskenyér hagymával. Gyertya, melyből egy rögtön csonkig égett. Balázs felolvas. Olyan jó érzések tolultak fel. Büszke voltam arra hogy Miskolci vagyok. Direkt nagy M-mel!! Nem érdekel a nyelvtan. Büszke vagyok a keresztapámra. Aki sokkal több mint besztfrend. És nem szerelmes belém, és több mint lelkitámasz.
Megérthetetlenül minden!
Éjjel jó dalolás, Szöszinek újabb + -ok kiosztása. Mert megérdemelte. :) Nagy nevetések, és beszélgetések a semmiről. Mert az jó. A gombócdában gombócokat árulnak és onnan jött a kisgömböc. A rövidárunak nincs értelme, mert ki akar eleve rövid dolgokat venni????? Ez már reggel Pesten piros173?? nem tom. 3:55kor indult a vonat fehérvárról. Miénk volt a vagon. Biztosan nem voltunk hangosan idegesítőek, hárman. Szöszi, Balázs, én. A maradék három aludt, vagy nem szólt egy szót sem. Mert miért ne. Vicces keresése kelenföldnek, és végül csak én szállhattam volna le. Mert csak én találtam meg. De ezek a piszkok jöttek velem. Nagy sárga valami, közelről megcsodálása, és rájövök, hogy nekem kell egy ilyen. Na nem a szobámba, csak úgy. De egyébként az mi???? Keletiben, drága jó fülkés kabin. Fűtöt. Hatalmas nagy poénkodások, hogy szegény egyedülbentülő lány már nem bírta elfojtani a nevetést. Meg is értem. Mi pláne nem tudtuk. *elfelejtett rész odaútról: vieprás srác fellelése aki bont nekünk bort. Nekem szimpi volt az arca, meg a gitára... nem is értem miért tartottak tőle a többiek?? ;) * Egyre-egyre-kettőre melegebb a fűtött fülkében. Csodálkoztam hogy ezt csak én nem birom, hogy hátulról a kedves máv átsüti a vesém, májam, tüdőm, szivem??? Aztán rájöttem. Választani tudni kell mindig. Helyet is. És én még örültem hogy végre én ülök menetiránynak megfelelően. Csak háromszor lettem rosszúl a melegtől, végül Mezőkövesd előttől kinn állva vártam ki az Acélvárosba érkezést. Enyhe hiszti magamban a tiszaipu-n. Mert miért ne, mert olyan uncsi lenne nulla alvás nélkül nem hisztizni. Nem?? Haza, itthon nem jó, mert nem, meg mert miért lenne? Aztán végkifáradtságomban délután négytől hatig kemény két óra alvása. :) jeah. És ma még nem ettem semmisokat! Ezért jó dacolni, és aludni! Nincs időd enni. Meg már csak azértsem! Jujj.. hol vagyok??
Szeretlek titeket, kik megérdemlitek!
