a félelem mint egy hatalmas polip kitölti a gyomrom... nemtudom mitől félek.. talán mégis tudom kicsit... nemakarom :(

minden

nagyon fless régi jókedvű és frappáns bejegyzéseket visszaolvasni.. rájövök, hogy tudok írni, és remélem még nem veszett ki belőlem teljesen... :)
gacktot hallgattam egész este míg rá<3 vártam, úgyhogy most olyan kis misztikus hangulatom lett. kicsit köhögök, kicsit szar íze van amit felköhögök, és csak reménykedek h nem vér... be vagyok takarózva, mielőtt elalszok magamra húzom a másik takarómat is, és nem fázok meg éjszaka mégjobban... anya meg ügyesen csinálja... nem azt mondja, hogy menjek haza, hanem h milyen jó volna, de ő nem fog kérlelni... bennem meg bennem van h mennyire hiányzik az otthon melege, a nyugi, az h anya ott van.. igazából most hogy nincs itt napról napra most jönnek az ötletek, hogy megölelném, tévéznék vele, beszélgetnék, főznék, bármit megtennék... de hát azért azon is elgondolkodok, hogy ez vajon miért nem volt míg otthon voltam.. meguntuk egymást 21 év alatt? lehet ilyen egy szülő-gyermek kapcsolatban? nemtudom. :( nembaj, pénteken megyek haza aludni, szombaton jövök ide vissza, vasárnap meg dolgozok a tecsóban.. evelinke helyén.
holnap még bemegyek órákra, aztán vele<3 leszek, aztmondta eljönne ide kicsit, de majd meglátjuk, este balekoktatás (megjegyzem, ha jólemlékszem ilyenkor már voltak balekjelöltjeim tavaly... :D idén akkor csakkimaradok a szórásból lehet), utána meg beigértem én hülye egy házibulit... dögfáradtan, betegen fasza lesz... hát majd meglássuk...
a poén, hogy én írni akartam egy jó hosszú bejegyzést mindenről, és mindenkiről, de arra nincs energiám, de ennyi szemetet összehordani na ahhoz van.. hajnali fél egykor, mikor hatkor kelek... hát észnél vagyok én??? neeem
csók minden arra érdemesnek (hiányzik Natsu)

nemsokára írok egy jó hosszu blogbejegyzést mert történés az van, csak erő nincs h begépeljem.. tudjátok, mikor minden szép és jó, akkor nehezen megy a bloggolás... amúgy meg mai mondat: - De ugye tudod hogy imádlak? Ugye tudod?? hatalmaskékszemekkelbámulásközben...:)

itthon, legalább melegebb van, kényelem van, tévé van, meg az anyukám... így jó nagyon most...

4 hónap... hihetetlen...

nagyon fáj, amit melinda csinál, és még mellé dühít is... nem gondoltam h ilyet érdemlek... de úgylátszik mégis... csak azt tudnám mit foglalkozok még mindig azzal a nőszeméllyel, mikor nem érdemli meg...