Annyira el vagyok fáradva lelkileg, hogy az már gyászos... ha Ő nem lenne, nemis tudom ki lenne mellettem... mármint úgy hogy találkozik is velem... nagyon nemjó most semmi...... nagyon nem :(

Kepes Sára

Mint sötétet a fény - úgy leltelek, mint utazó a megürült padot, és úgy szeretlek most, ahogy a mély vizeknek halai az iszapot. Tenyeremben simogatás lapul - így bújnak meg házak közt csöpp terek - Elment a kedves. Én engedtem el, mint léggömb zsinegét a kisgyerek.

Anya régi altatódala, ha már eszembe jutott végre

Leszállt a csendes éj, alszik a város
Aludj el te is szivem.
Add hát kiskezed anya kezébe
S álmodjál szép gyermekem.


Álmodjál szépeket,
Tündér meséket.
Álmodd a szívem dalát.


S míg a tündérek országát járod
Anya vigyáz reád.




Én így emlékszem, és, miközben kerestem a neten a megoldást erre az altatóra, rájöttem, hogy anya úgy énekelte, hogy amit megjegyzett belőle, én első körben úgy írtam le amit megjegyeztem belőle, de belejavítottam néhol, ahol tudtam hogy mégis ott jól emlékezett anya... bemásolom az eredetit is, csakhogy tudjátok, hogy az anyukám milyen ügyesen tör a lényegre:D




Leszállt a csendes éj, alszik a város,
Aludj hát te is, fiam.
Feletted százszorszép pillangó szálldos,
Feléd száz tündér suhan.
Búcsúzóul most a karod kitárod,
Úgy suttogsz jó éjszakát.
Amíg a tündérek országát járod,
Apád majd vigyáz reád.

Te vagy az életem minden reménye,
Te vagy az élet nekem,
Add hát a kis kezed apád kezébe,
S álmodjál szép gyermekem.
Álmodban hallgass majd tündérmeséket,
Hallgasd a szívem szavát.
Szeress úgy engem, mint ahogy én téged,
Kisfiam jó éjszakát!

Ha majd az utadon virágok nyílnak,
Akkor is törődj velem.
Én mindig szeretlek, várok rád, hívlak,
Gondolj rám szép gyermekem.
Mikor majd utamnak végére értem,
Mondd ki a búcsú szavát,
Köszönj el apádtól, mint egykor régen:
Pihenj meg, jó éjszakát!

Köszönj el apádtól, mint egykor régen:
Pihenj meg, jó éjszakát!

akarom újra ezt a hajszínemet... de nagyon gyorsan!!!! :D