Tudom ám, hogy most mikor van időm megint könyves bejegyzést kéne írni, de nem megy. Izgulok, hiányolok, ki vagyok készülve.
Holnap kezdődik a szakmai gyakorlatom, és még nem tudom hogy mi fog történni. Nem tudom, hogy mit vegyek fel, hogy viselkedjek, mit kell majd csinálnom. Istenem, hát félek. És még Ő sincs itt. Nincs, hogy megnyugtasson, nincs, hogy megöleljen, nincs, hogy a mellkasán aludhassak. Ráadásul költözködés pénteken, és még hihetetlen mértékű dolgot kell elintéznem. Nagyon - nagyon sokat. Csomagolás-szállítmányozás-kulcsmásolás-internetbeköttetés... és mindemellett az említett szakmai gyakorlat, és mindemellett megküzdeni a hiánnyal... FCUK. Utálom már most ezt a hetet, és lehet hogy ezt a hónapot is. Bármit megtennék azért, h Ő itt kapjon munkát, és egész nyáron a nyakán lóghassak, és vele aludhassak el. Úgyhogy nyaggatom tovább anyám, hogy szerezzen neki itt állást. Ha egyszer Ő az életem mit tehetnék???
Najó, szummázzunk. Legnagyobb gond, hogy nincs itt, utána jön az izgalom a szakmai gyak miatt, és utána pedig a költözködés. Valaki még valami problémát a nyakamba? Nem? Köszi. Még arra sincs energiám, hogy a feltételezett betegségem miatt sírjak-ríjak-aggódjak.
Ajh, remélem túlélem.. remélem. :(
Még öt alvás, és ittlesz velem, és újlakásban alszunk! :)
"“kokoro kara aisuru hito ni aisareru” Sonna kiseki wo shiawase to yonda" Glay - Blue Jean
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hangulat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hangulat. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. június 26.
2010. január 19.
.ma
Találkoztam ma másikP-vel, kb egy hónapnyi nembeszélekveled-nemismerlekmeg után.. megbeszéltük amit megkellett.. elhallgattuk amit el kellett, és kaptunk egymástól egy egy hófehér lapot újrakezdésnek. Nos én ugyebár az az ember vagyok aki nem tud sokáig haragudni, úgyhogy valahol ez nem is furcsa hogy így alakult.. bár mikor feltettem neki a kérdést hogy mondjon egy alkalmat mikor tovább tudtam haragudni 5-10 percnél bárkire is komolyan, akkor csak sunnyogva, fejét lehajtva a kezét emelte.. nos igen.. rá haragudtam egy jóideig. Meg még néhány dolog miatt most is. De hát ettől is szép az élet.. hogy tudni kell megbocsájtani, és elfogadni a bocsánatkéréseket. Itt mindketten megtettünk mindent amiért harag lehet, az biztos hogy én kevesebbet de nem baj. Szép azért ez így. Jóérzés a lelkemnek.. az jutott most az eszembe, hogy fészbúkon volt egy játék, miszerint ragadd meg a legközelebb eső könyvet.. 56oldal, hatodik mondat stbstb.. nos a mondat pöpecül illik erre a helyzetre. Úgyhogy bemásolnám ide is. Persze mi más lehetne ha nem egy fablekönyv ami a kezemügyében volt.. mint mindig. ^^
"Két lehetőség közül választhattam: vagy bűnbakot állítok, akire átháríthatom a nyavalyáimat, hisz addig sem kell a valódi problémáimon rágódnom, míg csöppnyi szívem minden melegével gyűlölgetem az illetőt - vagy nehezebbjéhez folyamodom: megfejtem és talpra segítem magamat." Vavyan Fable - Tűzvarázs
2010. január 16.
gondolkodok
Annyi dologban utánozom P-t hogy az hihetetlen.. el tudom képzelni ő mit érzett, csak én még emlékszem hogy mit éreztem a másik oldalról. Pl mikor mondta, hogy megyek találkozok veled IS, de előtte mással van dolgom, és ha azt megbeszéltem/megoldottam utána felhívlak ha még lesz időm. És én mikor rajongva örültem ha már a buszhoz kikísérhettem.. nem, nem várom el ugyanazokat az érzéseket a bAlekjaimtól amit én éreztem anno.. csak eszembe jutott, hogy mennyi minden hasonlít. Igaz hogy is különbözhetne, mikor mindent Tőle tanultam, vele éltem át.. csak azt adhatom tovább, és csak azt várhatom el.. Persze változtatok rajta, mert amit a saját bőrömön megtapasztaltam nem viszem bele mint rossz, de ha jó akkor igen. :) Aztán majd az unokáim eldöntik jól viselkedtem é, vagy sem.. :)
2010. január 9.
újra kék és fekete a hajam.. nem kékesfekete, hanem kék és kékesfekete! :)
Tegnap activity party volt, jóvolt, iszogattunk szolidban, ami jó, mármint hogy megint iszogattam szolidban, és nem pedig úgy ahogy mostanában ment az iszogatás.
Hazafele jól megbeszéltük a lánykám egyhelybentopogását, remélem azért pozitívumokat is leszűrt belőle, és tanul abból amit végighallgatott két röhögőgörcs között! :D
Ma vagy holnap korizni mennénk, aki olvassa a blogom, és erős vágyat érez hogy jöjjön, írjon. jöhet! :D
Jaaaajhhmm... annyira fáradt voltam este mikor feküdtem le aludni, hogy még arra sem volt energiám, hogy kicsit megtréfáljam kicsificsi éjszakai álmait. :) No majd holnap! :D
Nemtudok mit írni, egyszerűen most csak ez a sima helyzetjelentés jön össze.. lehet később már normális fogalmazás is lesz belőle, de most.. csak ennyi.
Pusz minden arra érdemesnek! :)
2009. december 22.
PJ-party
Nem emlékszem, hogy utoljára mikor tudtam olyan jól, nyugodtan aludni mint most kedd hajnalban. Azzal hogy velem aludt, hogy megölelt, átölelt, vagy egyszerüen csak a nyakamba szuszogott jót tett. Biztonságban éreztem magam, békében, és egy megfogalmazhatatlan dologban. Köszönöm neki, és egyben büszke is vagyok rá, mert hiába ott volt neki az a hajnali mondata, hogy "Szandi Te is nő vagy azért", nem csinált semmi hülyeséget, se butaságot, és büszke vagyok magamra is, mert énsem csináltam, semmirosszat. Úgyhogy Kicsifi (Z) köszönöm.
A tegnapi jó buliról megpróbálok majd megemlékezni egy másik blogbejegyzésbe, de jelenleg csak ez kavarog a fejembe, no meg az hogy Mimi is ott volt velünk, és ooooh, köszönöööm! :D
2009. december 16.
nyöszörgés
A fiam(Z) megkért arra, hogy ha lehet ne készítsem ki magam. Mert nem lenne jó. Rámutatott, hogy ha ilyen ütemben haladok tovább, ugyanezen az úton ki fogok dőlni, mert akármilyen jó vagyok, még én sem szakadhatok egyszerre ennyi fele. És igaza van. Tudom, hogy igaza, mint ahogy mindenki másnak is aki már ezt közölte velem. De nehéz változtatni. Most szívesen csinálnám azt mint a GossipGirl-ben Serena. Elmenni egy félévre-évre. Telefont kikapcsolni, nem megmondani hol vagyok, nem jelentkezni senkinek. Ha nem ragaszkodnék görcsösen ahhoz, hogy ha nem vagyok ilyen nem szeretnek, és ahhoz, hogy ha nem teszek meg mindent megutálnak, talán kevésbbé lenne megviselő a mindennapok gondja. Talán be kéne tökélnem, hogy minden megy nélkülem is, és ha nem vagyok ott mindenhol teljes mellszélességgel is a barátaim maradnak. Csak azt kéne már felfogni tényleg hogy ha tönkreteszem magam, nem lesz kit szeretniük. :D
A fiam(Z) pedig.. mindig tud adni valami jót a napomhoz. Például ma mikor nem szállt le ott ahol kellett volna, mondván ha én nem szállok le vele, akkor majd marad ő velem a buszon. Hisz olyan kevés alkalom van arra hogy tényleg négyszemközt beszélgessünk. Fontos nekem, nagyon, és iszonyatosan jó érzés, hogy ezt minden férfi-nő érzelemtől mentessé tudom tenni. Persze kell, hogy legyen benne az is, hiszen az minden barátságba kell, de ez most nem olyan. Amúgyis megmondta a multkor: "Addig jó míg van miről veszekedni, ha már azt sem tudnánk akkor már tényleg baj lenne." Okos ez a gyerek, ha egoista lennék aztmondanám hogy az anyjára ütött.
Abba hagyom a nyavalygást, és a lelkiéletem kiöntését. Keresek egy csendes zugot az ágyamban, ahol nem hallgatom magam, és a lelkem sem panaszkodik hogy mit szúrtam el, és mit hogy kéne csinálnom, és megpróbálok aludni, még hajnal három előtt. Remélem.
Csók
2009. december 10.
még mindig gondolok Rád
Hogy milyen agyament dolgokról tud eszembe jutni másikp... például tegnap előtt láttam egy mentőautot... arról. Mert mikor jöttünk haza fehérvárról, és ültem mellette és ő simogatta a kezem, akkor felálltunk, mert két mentőautó karambolozott.. és utána visszaült, én meg visszaültem mellé, és simogatta tovább a kezem.. meg fejbúbon puszilt. De mostmár nem csinálunk ilyet, mert neki van barátnője, és már nem beszél velem annyit, és úgy.. Már mindent tudhat ami érdekli, meg már mindent megkapott, amit megkaphatott.. hibáztam, ezvan. :S Lehet úgykéne kiugrani ebből, hogy beleugrok egy másikba.. egy kapcsolatba. Lehet, meg kéne próbálnom.. elvégre, mit veszíthetek?? Semmit, max időt. Na majd meglátjuk.
bye
2009. november 18.
hol voltam tegnap??
Megvolt a nedves est. jó volt nagyon, volt felszólalás is, énis felszólaltam.. nyomtunk ágival egy párbajt is.. mert az nekünk jó:) no meg persze azért is, mert mi feszülünk. ugyebár. :) Elvittem a két icsi ficsi hülye fiamat, volt balhé, mert a nagyobbik verekedni akart mert engem megbántottak, meg mert neki beszóltak. meg volt névnapozás a kisebbnek. jó volt hogy ott lehettek, remélem Dumóék nem haragudtak azért, mert eljöttek, de nem is energósok. Sajnos másikPvel megint összevesztem, valahogy hihetetlen hogy beszélgetünk öt percig, odajön Guli, köszön, vagy mond valamit nemtom.. és mire visszafordulok, az az agyament lököttem már felhúzta magát valamin, és már más hangsúlyban, hangvételellel beszél.. mondtam is neki, hogy olyan furcsa, hogy olyankor mikor már ivott mi csak összeveszni tudunk.. :)de majd egyszer talán higgadtan, és józanul is le fogunk ülni beszélni, bár már nincs több a témában, úgyhogy mindegy :)
Megvolt az év nagy égése, ugye ez nekem minden évben van egy ideje. Sikerült felgyújtani a kezemet, szerencsére csak egy helyen fog nyoma maradni. Ittam b52 koktélt, isteni finom volt, de ugye azt be kell gyújtani. én meg ahogy felényúltam, kilöttyent, és akezemre ment, és égett a kezem.. hihetetlen egy élmény volt. :) igazából nem ijedtem meg, mert összeszorítottam a kezem rögtön, meg jött a pultos és letakarta, meg nem fájt, csak a középső ujjam, középső ujjpercén a bör kívülről (tehát nem tenyér felől) felhólyagosodott, meg levedzik (mivel hogy az édesapám aztmondta szúrjam ki steril körülmények között, minthogy valahol a koszba kifakadjon.. okos apukám van. meg sebpiszkálós.. mintahogyan énis.) Kicsit csúnya, kicsit fáj, de a miénk.. azaz enyém. Én lehetek csak ilyen ügyes hogy felgyújtom a kezem.
Megvolt az év nagy égése, ugye ez nekem minden évben van egy ideje. Sikerült felgyújtani a kezemet, szerencsére csak egy helyen fog nyoma maradni. Ittam b52 koktélt, isteni finom volt, de ugye azt be kell gyújtani. én meg ahogy felényúltam, kilöttyent, és akezemre ment, és égett a kezem.. hihetetlen egy élmény volt. :) igazából nem ijedtem meg, mert összeszorítottam a kezem rögtön, meg jött a pultos és letakarta, meg nem fájt, csak a középső ujjam, középső ujjpercén a bör kívülről (tehát nem tenyér felől) felhólyagosodott, meg levedzik (mivel hogy az édesapám aztmondta szúrjam ki steril körülmények között, minthogy valahol a koszba kifakadjon.. okos apukám van. meg sebpiszkálós.. mintahogyan énis.) Kicsit csúnya, kicsit fáj, de a miénk.. azaz enyém. Én lehetek csak ilyen ügyes hogy felgyújtom a kezem.
A pláne az estére hogy még el is estem, mert a csizmám sarka megroggyant (nemcsodálom, ilyen súly alatt) és sáron kiment a bokám, és a bal térdem most még jelenleg sötétlila piros és véres-varas.. :) Lesz ez is még szebb is.
Úgyhogy Vivát Energós Nedvesest! :)
Most meg megyek zuhany, és meglátogatom nagyimékat. olyan régen láttam már őket
2009. november 11.
omg keresztelő-rocky
OMFG.... ilyen sűrű két napot. huh. Nemtudok mindent leírni, meg nem is szeretnék. Sok mindent meg kell még beszélnem magammal és a másik P-vel. A kedd reggeli ébresztő nem úgy sikerült ahogy gondoltam, nem volt "hova harapok most beléd titokban", mert már mikor sálban volt jutott eszembe az igéretem. Napközben nadrágot vettem, órán voltam, balekoztam, ásítoztam, és ágyról álmodoztam. Átöltözés a nulláskoliban:D ÉS nem a kettesben! A keresztelő szakest mint úgy, nem volt olyan nagyon nagy valami.. tényleg csak jobb szakestek vannak egy keresztelőtől. Az tette széppé az estét, hogy ott voltak a mostanra bALEKká avanzsált gyermekeim. Megöntöztem őket, nevet kaptak hol csak tőlem, hogy velem karöltve mástól is. Mindegyik imádja amit kapott, tehát a munkám/munkánk jól végeztem/tük. Történt egy kis változás Pitinek keresztapja lettem, nem pedig anyja.. így már nem hangzik jól a mondat, ami régen ígyhangzott hogy: Ne bámuld anyád mellét!.. mostmeg: Ne bámuld apád mellét?!?!?! Hisz egy apa mellét lehet bámulni.. no mindegy :D A szakest második felében nekiálltak termelni a gyermekek, mind kenyeret, a fiúk inkább sört. SOK SÖRT! Persze ellógták a szakest végét.. persze.. :S hogy miért mindig az enyéim csinálják a hülyeségeket?? Mindegy. Utána rocky, már vártak minket.. Dávid, Melinda, Máté, Ő.. A gyermekek tovább ittak, így Pitinek becsúszott egy hányás.. Zulufiam egyre pofátlanabb lett, Zsuzsi meg jólvolt. Nahát mégiscsak a lányom!! :D Mi meg bambiztunk (jelen esetben a bambi jägert takar) Meg beszélgettünk. Meg "hova harapok most beléd titokban"-t játszottunk. *gonoszvigyor* Aztán hajnalban összevesztem zuluval. nagyon. *csalódás-sóhaj* Aztán együttalvás. Nem-nemzuluval. Vele.. ohlalaa.. hmm.. és innentől nemtudommivan, csak a hülyehisztispicsa kérdések vannak. Amik remélem a fáradtság elmúlásával eltünnek! :D
Azthiszem alszom egy keveset. Hétfőről keddre aludtam 3,5 órát. Keddről szerdára (ami tulajdonképpen szerdáról szerdára volt) aludtam kb 2,5-3 órát.. :D FÁRADTVAGYOK!!! :D Viszont van már három gyermekem. A negyedik februárban jön a világra, de innen üzenem neki hogy a legjobb dolgok mindig a végére maradnak!! (L)
Azthiszem alszom egy keveset. Hétfőről keddre aludtam 3,5 órát. Keddről szerdára (ami tulajdonképpen szerdáról szerdára volt) aludtam kb 2,5-3 órát.. :D FÁRADTVAGYOK!!! :D Viszont van már három gyermekem. A negyedik februárban jön a világra, de innen üzenem neki hogy a legjobb dolgok mindig a végére maradnak!! (L)
Na pussz nektek kik olvassátok..
bye
2009. november 9.
áááááh - hajtépésvan
Jézusom.. holnap keresztelek. Három gyermeket keresztelek. Félek! FÉLEK! És annyi dolgom lesz még holnap. És megigértem hogy órára is fogok menni. Jaj, még meg kell álmodnom hogy csinálom a holnapot. Reggel összepakolok, hajatmosok, aufom már készen van. Nadrágot kell még vennem hozzá. Ingem nagyából jó. Kibírja a holnapot. Úh istenem.. izgulok. Tudom, már mondtam. De akkoris. Paravan!
2009. november 2.
gondolkodtam--szoktam
Ma reggel hajvasalás közben eszembe jutottak a barátok témakör. Eszembe jutott, hogy lehet nem is én vagyok teljesen a hibás. Hiszen, itt van nekem Mimi, meg Natsu.. szerintem velük sem tudok többet találkozni mint amennyit Csillával, és Solyával tudnék. És mégis. Ők nem sértődnek meg, ha egyszer kétszer lemondom, mert már programom van, mikor ők haza tudnak jönni, és ez vissza fele is működik. Nem sértődök meg, ha Ők mondják le mikor itthon vannak, vagy nem szólnak hogy itthon voltak. De sajnos Solyáékkal nem ez a helyzet. Eltávolodtunk egymástól érettségi után. Ezért is mondom én azt, hogy a barátság, nem egy, nem kettő, de nem is négy év alatt alakul ki. Hanem jóval több év alatt fejlődik ki, és érlelődik olyanná, hogy megérdemeljék a felek azt a megértést amit egymás felé tudnak nyújtani. És mikor ezt végiggondoltam, hogy ha ez két emberrel működik, annyira hoy jobban talán nem is lehetne, és kettővel meg sehogy.. akkor megnyugodtam, és rájöttem.. ez nem is probléma értékű kérdés. Nem érdemes kikészülnöm lelkileg ezen. És most JÓ!
2009. október 22.
mint a mesében...
P bácsi kreatív volt, bár nem bánom, hiszen már úgyis hozzám nőtt a dolog.. nehéz lett volna leszokni róla, meg amúgyis:) Tehát valamikor éjfélkor Firmásítottak minket vagy mi csoda.. :) Az aliasom pedig az lett hogy: Feles Lady
Máténak rögtön keresztapja is lettem, mivel én adtam az alias-át, neki az lett, hogy alias: A nyékleszi szörny, avagy az utolsó busszal megyünk.
Kezdek kifáradni, ugyebár tegnap 5 körül keltem, tehát mostmár bőven megvan a 26 óra ébrenlétem, bár inkább olyan fájdalmasan fáradtnak érzem magam, nem pedig dögfáradtnak. P-t ugye kikisértem a buszhoz, ez evidens. El sem tudom képzelni, hogy ilyenkor reggel nem várok vele, hanem csak hazajövök. Ilyenkor én még P-vel dekkolok a búzatéren kb félöttől hatig. Mert az nekünk jó. Ma kedves aranyos volt, meg nemkedves aranyos is volt. Volt hogy sokat elrohangált tőlem, meg direkt húzta az agyam, hogy nem tudja mi legyen az aliasom, meg hogy még úgyis ott fog eldőlni, és a többi. :) Viszont voltak aranyos dolgai is, ami jól esett, mint h megvárt, mellettem ült szakesten, és az utolsó tánc a rockyban az enyém volt. Mindketten fáradtak voltunk, én azért táncoltam, mert ott volt oláhrobi is, meg szaka is. Meg hippeevel is táncoltam természetesen, meg hát Mátéval, és csoptársunkkal, de P-vel megint nem. És már kezdtem megijedni, hogy megint nem lesz semmi, meg átbaszott, mikor jött megpuszilgatott, meg vigyorgott rám, és a többi, és mondta hogy türelem. Aztán felcsendült a newyork-newyork c dal és P felkért, és táncolt velem, és szeretett. Amúgy is szeret, de akkor nagyon éreztem hogy szeret.
Most pedig megyek aludni, mert még majd szobámat is rendbe kell raknom, aztán délután meg felkérés van.. Ajh, ezek a gyerekek... :) Csak a gond van velük... najó, azért szeretem is őket! :)
További szép napot mindenkinek, nekem pedig jóéjszakát! :D
2009. október 15.
2009. október 10.
tegnapeste
Na megigértem hogy elmesélem hogy lett három és fél feles tegnap:) Beültünk Mimivel a cellárba és láttuk hogy bodza akció van. De Mimi nem szereti a bodzát, ugyhogy először csak egy megyet ittunk, csak közben ahogy poénkodtunk a pincércsajszival, hallotta a kocsma közönsége, és jót derültek rajtunk, biztosan szimpatikusak lettünk nekik, mert ahogy leültünk, egyszercsak jött egy srác, és hozott nekünk egy ilyen kaparóssorsjegyet, hogy ők most vettek bodzát, de nekünk adják, hátha nyerünk. Nyertünk, egy nyalókát.. :) Aztán iszogatunk szépen csendben, beszélgetünk, elfogyott ugye egy feles, meg félüveg sör, akkor már éreztem a jótékony hatását, már nem voltam rosszul, úgyhogy elindultam még egy felesért, azzal én nyertem egy nyalókát (akkor már bodzát vettem!) és ahogy visszavittem letettem, észrevettük, hogy ugyancsak kevés az a sör, ugyhogy Mimi kiment hozott még egy-egy üveg sört. Ahogy lepakolta, véletlenül felborította az egyik felest, úgyhogy kimentem én is még egy felesért.. ki is készítettem szépen az árát, (280 volt akciósan) mondja a csaj, hogy 410.. mondom nem az van kiirva, jaaah, az csak akkor annyi ha kettőt veszel.. úgyhogy vettem még kettő felest és bevittem. (abban a körben egy fényvisszanyerő karpántot nyertem!) Ekkor tartottunk kettőésfél felesnél. :) Aztán visszaért Hippee, és volt még sörünk, ugyhogy reménykedve még egy nyereménybe kimentünk venni még egy felest, sajnos akkor már nem nyertünk de megittuk. Aztán elkezdtünk készülődni, hogy menni kéne, csak hát eszembe jutott hogy Zulunak ígértem még kedden hogy csütörtökön lopunk neki rockyból felespoharakat, csak mivel nem ittunk felest a rockyban, így ez kimaradt. Nos most hoztam neki egy poharat a Cellárból, mert a másikat Mimi vitte el magával a kedves barátjának. :) úgyhogy szép este volt! :D itt egy kép is róla.
2009. október 9.
tegnap
hmm.. hmm.. tegnap.. sztem nagyon igényesen kivitelezett NEMfelkérés volt. Mivel nem kértem fel Firmakeresztszülőmnek, és ő így nem mondott nemet... :) Viszont annyi mindent összeittunk már megint mint a szemét.. :S Pfuuuuj.. utálom:D ugye az elmaradhatatlan vodkaspiret, fütyülős barack, francia pezsgő, steigersör, két fajta bekevert vbk, tokajiaszú szomorodni száraz, házi száraz fehérbor.. :) ment odavissza az itatás, meg az ivás, de mégsem sikerült egyikünknek sem berugatni a másikat. rockyban elromlott a hangulatom mert P-nek volt pár érdekes húzása ami rosszul esett, ezt azthiszem dögfáradtan, kicsit mámorosan többször is megbeszéltük míg buszirányba mentünk.
hajnalban találkoztam az eü-sök aladárjával, aki már olyan részeg volt hogy nagyon szeretett engem.. nemvolt jó:D mert nehéz volt, és zavart.. :D mármint az ő agya is zavart volt, meg engem is zavart:D Zulu aranyos volt, végig ott volt, meg jólérezte magát, meg beszélgetett P-vel. Úgyhogy tényleg fasza volt ilyen téren.. csak én találkoztam iszonyat sok emberrel, és hűűűűhaaaaa, nem emlékszem hogy kiknek igértem levelet a GeósGépészről, hogy dobok nekik, hogy hátha akarnak jönni.. :D nem maradt ki egyetlen élmény sem, ami nagyon jó, mert féltem hogy kimarad, de ez nem zárja ki azt hogy majd 21én ki fog maradni. :) Összességében olyan jó volt látni Péteremet hogy szavak nincsenek rá.. :) Még annyit hogy az egyik legnagyobb negatívum az estében Freddy volt, aki készre küldte szét magát mikorra kiértünk oktatásról. nemörültem neki.. :( A mai nap boldogságosságáról egy következő bejegyzés fog szólni, mert az is nagyon fontos!
2009. szeptember 18.
tegnap
Nemjön. :( így jár aki elvár.. csalódik:)
Tegnap... tegnap. volt sok rosssssz, meg volt sok jóóóó... a rosszról azért nem írok, mert nem itt kéne beszámolni, a jóról meg párszóban annyit, hogy E/2 ivás, rocky, busz, séta, ágy
2009. szeptember 15.
meghalt.
Meghalt. Meghalt Patrick Swayze. Meghalt az az ember, aki nekem örök szerelmem volt. És az is marad. Ő volt a herceg, aki nem fehérlovon érkezett, hanem táncos cipőben, fekete ingben. Ő volt aki átverekedte magát mindenen egy országúti disco-ban. Aki szellemként megvédte a menyasszonyát. És még sorolhatnám. Akkor is számomra, életem legsorsdöntőbb filmje az a Dirty Dancing volt. És még mindig kedvencem, és imádom azt a filmet. Amiatt a film miatt alakult át a hercegről a kép. Amiatt a film miatt mentem el táncolni még anno, és amiatt a film miatt szeretek még mindig táncolni. Álljon itt az emlékére a video, ami a kedvenc filmemből van összevágva, és az általa írt, és énekelt dal van alátéve. RIP.
nemjó. ölelés
most olyan jó lenne megölelni valakit. valakit tényleg, akire az életemet is rábízhatnám. már nem elég csak az ölelős smile-kat küldözgetni.. :(
update: mondjuk lehet hogy szar hangulatra nem amon tobin-t kéne hallgatnom.. :D
asztalbontás
Na tessék. Itt ülök. Potyog a könnyem. Mert beszélek Vele! Nincs itt. Nincs itt hogy okos tanácsokat osszon. Ok, ott az MSN. De hát az semmi. Felhívhatom telefonon, szintén nem sokat ér. Ha eljön miskolcra, rendben lesz rám ideje, de.. de nemsok, ami így van rendjén. Közbe az én nyakamba beleszakadnak a problémák, ami szintén így van rendjén, de nem gondoltam hogy ilyen hisztis picsa módjára fogom tudni csak kezelni néhány helyzetet. Mert mitagadás, néha csak úgy jön össze. Ugyanakkor kell az hogy elég felnőtt legyek, felelősséggel válaszoljak meg kérdéseket, és döntsek. Közben ott van az a probléma, ami hála az égnek már egy hete nem vetődött fel, és remélem még egy darabig nem is fog, de ezt sem lehet hanyagolni teljesen, ugyanúgy ahogy a P.-s ügyet sem lehetett, max kivárni a megfelelő alkalmat. Tehát probléma van bőven, gyártják gyermekek, szülők, Ő, és még mások, akiket nem tudok kategóriába sorolni. Bonyodalom, bonyodalom hátán, és még Freddy bácsi is túlságosan magasra akar ugrani, csak aztán óvatosan, mert még nagyobbat fog esni. De álljon itt egy szöveg, amit gyakran hallottam Tőle, hogy tudjam bizonyítani, hogy miért éri meg a sok nyűg, és szenvedés néha velük.
Nincs szebb élet, mint a diákéletEzt Bacchus és Gambrinus rendelé!Kocsmaszéken pénzem, sörre elcserélemKellemesebb élet mondd, van-é?//: Emu kimúlik, a nyúl is kinyúlik,De én kurjanthatok mindig, hogy: hej!Mert csak pénzem pusztul serényen,Ám én maradok örökre bohém.://
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)